Brunch-oljunk! Avokádós-babos szendvics

Mivel is kezdhetném az idei tavasz (még ha csak naptári is) első bejegyzését, mint egy szép színes szendviccsel, nem igaz? 🙂 Bár remélem azért már dermesztő fagyok nem jönnek és nem csak a naptárunk fog tavaszi hónapot mutatni, hanem az időjárás is. 

Bárhogy is legyen, ezt a szendvicset igazából bármikor el lehet készíteni, nem csak tavasszal, mert leginkább egy ráérős reggel kell hozzá, meg pár alapanyag, ami nagyjából egész évben beszerezhető. 

Szeretem az olyan hétvégéket (is),  mikor úgymond terv nélkül vagyunk, csak úgy lustálkodunk, teszünk-veszünk ami éppen jól esik, vagy ami épp eszünkbe jut. Mikor nincs feszített tempó és hosszú lista az emlékeztető alkalmazásban, melyek még kipipálásra várna.
Az elmúlt időszak sajnos nem bővelkedett túl sok ilyen hétvégében, de azért néha igyekszem becsempészni egy-egy nyugis napot még akkor is, mikor úgy érzem, hogy a feje tetejére állt a világ, és ha azonnal nem csinálok meg mindent, akkor rám szakad. 😀 Nagyon nehéz időnként kiszakadnom a mókuskerékből. Sajnos hajlamos vagyok  a “még ezt gyors megcsinálom”-ra, vagy az “ez csak két perc, gyors elintézem”-re, “ez úgysem tart sokáig, ha már elkezdtem ezzel, azt is rendbe teszem”-re és társaikra, így mindig találok magamnak valami “feladatot”, mondván ha azokat elintézem, megcsinálom, rendbe teszem, elpakolom, kitakarítom… stb., majd utána pihenek. És persze mire elintézem, rendbe teszem, elpakolom, kitakarítom… stb. addigra már eltelik a pihenésre szánható idő és kezdődik újra a valóban feladatokkal teli napszak. 🙂 

Ezért néha tudatosan is beiktatok ilyen hétvégéket, amikor “ahogy esik, úgy puffan”. 🙂 

Brunch

Na ilyen lazulós, kényelmes hétvégéken szoktunk brunch-olni, azaz reggelieebédelni, mikor reggel akár 10-ig is lustizunk és csak utána kezdődik kényelmes tempóban a nap. 🙂 Kislányunk is vevő az ilyesmire, ő sem az a nagyon korán kelő típus, úgyhogy mellette ezt simán meg lehet tenni. 🙂 

Ezt a kifejezést, hogy brunch (ejtsd: bráncs) megint csak az angoloktól vettük át, és már itthon is elég gyakran használjuk. A breakfast (reggeli) és a lunch (ebéd) szavak összevonásával jött létre ez a szó. Ha időpontilag be kéne határolni, hogy mikor “brunchol” az ember, akkor nagyjából a reggeli időpontja után és az ebéd időpontja előtt valamikor. Ez mind attól függ persze, hogy ki mikor kel, ki mikor szokott általában reggelizni és ebédelni.  

Mit brunch-oljunk?

Ez az avokádós-babos szendvics tökéletes étek az ilyen napokra (is), mert egyszerű, nagyszerű, finom, laktató, tápláló és szép is! 🙂 🙂 Egyszerre reggeli és egy könnyű ebéd. De általában szinte bármit ehetünk brunch-ként, ami nem igényel olyan időigényes előkészületet, mint egy ebéd összedobása. Pont ez a lényege nagyjából, hogy viszonylag minimális energiabefektetéssel egy tápláló, finom, kiadós fogás „rittyenstünk” viszonylag gyorsan.

Ez a szendvics sem egy bonyolult dolog, ha a hozzávalóink megvannak, szinte csak “össze kell szerelni” őket. 🙂 Az avokádóról már írtam a mediterrán avokádókrém receptemnél, a véleményem nem változott azóta sem, így bármennyire is szeretem, sokszor tudatosan nem vásárolok az ott leírtak miatt. 

Bab, a szuperélelmiszer

A bab (és a többi hüvelyes társai is) viszont szinte napi étel nálunk, mert nagyon egészségesek, amiről már szintén írtam több babos, lencsés receptemnél, legutóbb a babhummuszosnál.
Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy nem csak azoknak lenne fontos hüvelyeseket fogyasztani, akik vegetáriánus vagy vegán étrenden élnek, hanem mindenkinek. A hüvelyesek is szuperélelmiszerek, ha úgy tetszik, de nem attól “szuperélelmiszer” valami, hogy nagyon ritka, drága és messziről jövő alapanyag, hanem mert mondjuk kiemelkedő a tápértéke,  vitamin – és ásványianyag-tartalma. Egy “mezei” bab is ebbe a kategóriába tartozik, úgyhogy nem kell messzire mennünk, hogy szuperélelmiszert találjunk és még csak nem is kell mélyen a pénztárcánkba nyúlni, hogy meg tudjuk venni. 

A fehér bab – amiből ez a recept is készül – például az a babfajta, aminek a legmagasabb rosttartalma és emellett még kálummal is tele van. De babok (és úgy általában hüvelyesek) szempontjából nincs rossz választás, bármelyikre is nyúlunk, csak jót teszünk vele az egészségünknek. 

Azt hiszem több magyarázatra már nem is szorul ez a recept, már csak egy lustálkodós nap kell és indulhat is a brunch-olás. 😉

Hozzávalók 2 főre:

• 6 szelet gluténmentes magos kenyér
• 2 db érett avokádó
• 1 konzerv (400 g) fehér bab 
• 1 fej lilahagyma
• só és bors ízlés szerint
• 1/2 tk curry fűszerkeverék (ha sós, akkor figyeljünk a plusz sóval, nehogy túlsózzuk!)
• 1 ek olívaolaj
• 1/2 citrom
• zöld levelek (rukkola, bébispenót, madársaláta, bazsalikom)

Elkészítés:

1. A babot mossuk át és csepegtessük le, a hagymát vágjuk karikára.
2. A lecsepegtetett babot az olívaolajon a curry fűszerkeverékkel forgassuk és melegítsük jól át.
3. Pirítsuk meg a kenyereket.
4. Nyomkodjuk össze az avokádót, csepegtessünk rá a citrom levéből egy kicsit (finom is és nem barnul meg hamar az avokádó), szórjunk rá ízlés szerint sót (a bab is sós lesz, figyeljünk a sózásra!), borsot, majd keverjük össze. 
5. Jöhet is az “összeszerelés”:  a kenyerek mindkét oldalát kenjünk meg az összenyomkodott avokádóval, szórjunk rá a zöld levelekből, majd az egyik felére tegyünk a hagymakarikákból, halmozzunk rá a curry-s babból és hajtsuk rá a másik szeletet. Vágjuk ketté és kész. A többi szelettel is járjunk el így. Ízlés szerint tálaljunk még mellé friss zöldségeket (retket, paradicsomot, paprikát…)