Natúr krémsajt – növényekből!
Ismét egy kütyüs recept! 🙂 Illetve két kütyüs! 😉 Na most ixelték ki páran a bejegyzést, ha jól sejtem! 😀 De tényleg az az igazság, hogy ehhez a mennyei krémsajthoz ismét gépeket használok, méghozzá ugyanazokat, amiket a házi joghurt készítésénél is használtam.
Közösségi oldalas tapasztalataim szerint sokan ilyenkor érdektelenné válnak, ha megírom, hogy gépeket használtam a recepthez, mert sokaknak nincs, és így végül minek is olvassa végig, ha úgysem tudja elkészíteni. Teljesen jogos ez így, viszont, ahogy a joghurtos bejegyzésben is írtam, ezeket a recepteket elméletileg el lehet készíteni gépek nélkül is, csak nekem nincs benne tapasztalatom.
Ahogy azt már írtam a fent említett joghurtnál is, én nagyon sokáig pont azért nem álltam neki növényi alapanyagokból tejtermékeket készíteni, mert (nem is voltam sosem egy nagy tejtermékfogyasztó) nem volt gépem, anélkül meg féltem próbálkozni. Nagyobbnak tűnt a kudarc és azzal együtt a pazarlás lehetősége, mint a sikeré. Egyáltalán nem voltam és még most sem vagyok meggyőződve róla, hogy gépek nélkül minden szükséges körülményt tudnék-e biztosítani főleg az érleléshez, de akár a készítéshez is.
Tejfőző és fermentáló
Tejfőzőt és fermentálót használok itt is a recepthez. Tejfőzőm már elég régóta van (kb. 6 éve), és még abszolút jól működik, nem kellett cserélnem, szóval már többszörösen visszahozta az árát.
A fermentálóm viszonylag új darab, idén novemberben lesz 2 éves, de egy nemrég eszközölt garanciális javítást leszámítva (hibajelzést adott bekapcsoláskor a fűtés funkcióra) minden oké azzal is. Én nagyon szeretem, mert megkönnyíti a dolgom. Pont ezért is vettem meg anno ezt is, hogy ne nekem kelljen figyelni a hőmérsékletet, időt, hogy ne kelljen izgulnom, hogy tuti steril környezetben érik a “cucc”.
Ahogy említettem, alapvetően sosem voltam nagy tejtermékfogyasztó, így sokkal később kezdtem el csak érdeklődni a növényi tejtermékek iránt, mint ahogy áttértem a növényi alapú táplálkozásra. Növényi tejeket gyártottam csak, főleg főzéshez, sütéshez. Önmagukban nem ittam és ma sem iszom őket, se a boltit, sem a házit. A napi matcha lattémhoz iszom csak minden nap egy bögrényi zabtejet, de be kell vallanom, hogy az jóformán még mindig (jó minőségű) bolti, mert (sokáig ez tűnt a legegyszerűbb megoldásnak napi 1 pohárnyi mennyiséghez) zabtejből eddig házilag nem tudtam még igazán habosíthatót előállítani (ami ízlik is 😀 ) és a matcha lattéhoz az dukál. 😀 Persze gyorsan hozzá is teszem, hogy akkora erőfeszítéseket nem tettem a dologba, mert nem tűnt fontosnak, hogy azt a minimális mennyiséget, amit elfogyasztok, magam állítsam elő. 🙂
Igazán csak az utóbbi években kezdtem el nagyobb hangsúlyt fektetni a növényi tejtermékek gyártására, különösebb ok nélkül. Talán a tudatalattim hatására. 😀 A közösségi oldalakon nagyon gyakran látok házi növényi tejtermékeket, főleg sajtokat, joghurtokat, még túrót is, így idővel lehet beérett nálam is, hogy kéne készíteni. 🙂 🙂
Egyébként ilyen kampányszerűen vannak időszakaim, amikor szeretek megenni egy-egy joghurtot jó sok gyümölccsel, granolával, viszont alapvetően elvagyok nélkülük. 🙂
Mióta először elkészítettem ezt a növényi sajtkrémet, azóta viszont ez az egyik kedvenc kencém és erre mondhatom azt is , hogy rendszeresen készítem. 🙂 Bár igazából szerintem egyik növényi alapú tejtermék sem hasonlít az állati verziókra íz tekintetében, úgyhogy a név megint félrevezető lehet, de mivel sajtkultúrával érlelem, így ezt a nevet kapta.
Az alapötlet itt sem az enyém (nagyon nincs új a nap alatt már 🙂 ), elég sok receptet kipróbáltam, mire a sajátom összeállt. Egyébként azóta is kísérletezem ezzel-azzal, van, amelyiket nem érlelem, csak turmixban összemixelem, mint pl. ezt a kesusat is, amit nemrég osztottam meg a közösségi oldalaimon. Az ilyen gyors változatokhoz elég csak egy turmix vagy robotgép, nem kell tejet főzni és kultúrával érlelgetni, így általában ezek népszerűbbek szoktak lenni.
Most mégis ezt a kütyüset hozom, mert ezt készítem rendszeresen és szerintem tényleg nagyon finom. Egy teljesen natúr változatot készítek, ami aztán utólag bármivel ízesíthető. Én fokhagymával, hagymával és/vagy zöldfűszerekkel szeretem a legjobban ízesíteni. Általában két részre szoktam venni, egyik felét natúran hagyom, a másik felébe meg keverek ezt-azt.
Hüvelyes és mag
Nálam csicseriborsó és mandula az alapja, azaz ezekből főzök tejfőzővel egy sűrű alapot, majd ebbe keverem bele a kultúrát és a sörélesztőt, végül megérlelem. Anno ezzel a kettővel kezdtem el kísérletezgetést, mert ebből volt a legtöbb itthon 😀 , így aztán már annyira megszoktam ezt az ízvilágot, hogy a végleges receptet is ebből írtam meg. Viszont a csicseriborsó akár babra is cserélhető, a mandula meg kesura, úgy is nagyon finom lesz a végeredmény. Mindkét verziót gyártom, attól függ, hogy épp mi van itthon. Egyéb dióféle is használható, de ennek a kettőnek (mandula, kesu) kevésbé karakteres az íze, így jobban hajazhat a hagyományos sajtkrémre.
A neten futó receptek zömében a növényi sajtok, sajtkrémek alapjának nagyon gyakran kesut használnak, viszont én azt sajnos ritkábban tudok jó áron beszerezni, mint mandulát, így nálam sokszor mandula a sajtkrém alapja. De olyan óriási ízbeli különbség egyik változatnál sincs szerintem, így bármelyik kombó jó lehet egymással. 🙂
Gépeké a főszerep
Ebben a receptben maga az emberi munka nagyon kevés és az is egyszerű, a legnagyobb részt a gépek végzik. A tejfőzőbe csak bepakolom (az előző nap éjszakára beáztatott majd leszűrt) csicseriborsót, a (héj nélküli) mandulát, egy kis sót, majd felöntöm vízzel és elindítom a főzést. Amikor lejárt, hagyom az alapot kézmelegre hűlni, majd belekeverem a kultúrát és a sörélesztőt, átöntöm a fermentálóba és 8-12 óra alatt megérlelem (azaz hagyom a gépet, hadd dolgozzon, nekem nincs vele dolgom, „szól” ha lejárt az idő). Kész is. 🙂
Ezeket a főzési-turmixolálsi-érlelési fázisokat nyilván gépek nélkül is el lehet végezni, de én még egyszer sem próbáltam. Olvasni olvastam róla, hogy hogyan kéne, de gyakorlatban nem álltam neki kísérletezni. Így, kütyük segítségével nagyon egyszerű a sajtkrém készítése, a végeredmény pedig tökéletes és nagyon finom. 🙂 Akinek vannak ilyen gépei, mindenképp próbálja ki. A hummusz mellett nálunk ez a másik olyan kence, ami mindig van a hűtőben. 🙂 🙂
Felhasználása
Igazából bármihez és bármire jó! 🙂 Alapvetően mi kenyérre kenve esszük, és ahogy írtam is korábban, felét általában zöldfűszerekkel és hagymával keverem össze, de az ízesítés ízlés kérdése. Natúr részéből időnként tésztaszószt is gyártok és salátaöntetek alapjának is kiváló. Megint csak ránk van bízva, hogy mire használjuk. Édes dolgokhoz talán nem annyira passzol a benne lévő só miatt, tehát nem az a klasszikus, semleges ízvilágú, inkább sós, de ha kihagyjuk a sót készítéskor, akkor simán mehet édességekhez is máz alapjának, vagy amihez krémsajtot használnánk.
Tipp:
Én az esetek 99%-ban egész, héjas mandulát veszek. Ennél a receptnél kimérem a szükséges mennyiséget, tálba teszem, leforrázom, majd mikor már annyira kihűlt, hogy bele tudok nyúlni a vízbe, akkor szépen lehúzom a mandula héjat. A forró víztől felpuhul és nagyon könnyű meghámozni. Szinte „kiugrik a bőréből”, ha az ember megnyomja kicsit. 🙂 Ezért nem érdemes a drágább, már pucolt verziót venni, mert nem nagy munka a hámozás sem. 🙂
Megjegyzés:
Nekem még egy korai típusú tejfőzőm van, ami 0,9 liter űrtartalmú és amivel max 0,8 ml növényi ital készíthető. Egy ideig ez a méret megszűnt, nem lehetett kapni, csak nagyobbakat. Most viszont újra lehet. 🙂 Akinek nagyobb van, az arányosítsa a mennyiségeket a sajátjához, ezek a mennyiségek az enyémhez vannak belőve.
Ubdate: közben ismét kivezették azt a fajtát, ami nekem is van (Baby változat), viszont én is beszereztem egy ilyet, mert ennek már sokkal jobbak a pengéi, sokkal simábbra, mixel.
Hozzávalók:
- 60 g száraz csicseriborsó
- 90 g héj nélküli mandula
- erős 1/2 tk só
- 1 1/2 ek sörélesztő pehely
- 1/2 kapszula krémsajt kultúra
Elkészítés:
- A csicseriborsót áztassuk be egy éjszakára.
- Ha héjas mandulánk van, pucoljuk meg. (Lásd fent a tippet.)
- Szűrjük le a csicseriborsót, majd tegyük a tejfőzőbe. Adjuk hozzá a mandulát és a sót, öntsük fel vízzel a minimum jelzésig (600 ml), majd indítsuk el a soymilk programot. (Nem tudom, hogy az újabb típusokon mi a megnevezés, de az a program kell, amivel száraz gabonákból lehet tejet főzni.)
- Ha megfőtt az alap, hagyjuk kézmelegre hűlni a készülékben. (Nem kell még átönteni sehová.)
- Ha kihűlt, adjuk hozzá a krémsajt kultúrát és a sörélesztőt, majd a jucie programmal keverjük bele.
- Öntsük át a fermentáló edényébe az alapot, majd indítsuk el a Rice wine/Kimchi programot 12 órára (be kell állítani az időt), végén hűtéssel.
(Mehet kevesebb időre is, de minimum 8 órát mindenképp érdemes fermentálni.)
(Nálam általában éjszaka vagy hajnalban jár le a program, mikor még mindenki alszik, ezért ez egy nagyon hasznos funkció a hűtés a végén, mert így nem érik túl semmi. 🙂 )