Csicseriomlett

Többször írtam, hogy nem igazán vagyok híve az állati eredetű ételek növényi verziós erőltetésének. Én például, ha nagy ritkán veszek valamilyen állati eredetű dologra hajazó készterméket, mint pl. szójavirslit, akkor nem a virsli ízét keresem benne, max. a hangulatot, amit anno a virslievés adott. (Mustárba, tormába, majonézbe mártogatás. 🙂 ) A virsli megnevezés kevésbé jártasoknak sugallhatja azt is, hogy olyan ízű, mint a hagyományos virsli, pedig ez nem igaz. Én elfogadtam és teljesen tudok azzal a tudattal élni, hogy egy növény sosem lesz olyan ízű, mint egy állat. Fűszerezhetjük, pácolhatjuk, érlelhetjük, szórhatunk rá még csillámport is, annak akkor sem lesz olyan íze. Hogy miért? Mert a növény nem állat. Pont ezért is egy nagyon tudatos döntésnek kell lennie, ha valaki úgy határoz, hogy áttér a növényi alapú táplálkozásra, mert ott tényleg nem fogja megtalálni ugyanazokat az ízeket, mint amit az állati eredetű ételeknél. Viszont ha ezt fejben elfogadjuk, nem kesergünk rajta, és nem folyamatosan a megszokott ízeket keressük, akkor sokkal nyitottabbá válunk az új ízek és megoldások iránt. 

Ebből a szempontból az én csicseriomlettem megnevezése is becsapós lehet, mert ugye az omlett az klasszikusan tojásból készül és a név hallatán egyből ez ugrik be az embernek, tehát azt lehet gondolni, hogy ez teljesen ugyanolyan. Nos, azért nem. 🙂 Viszont csicseripalacsinta megnevezést meg én nem akartam adni neki, mert a palacsinta meg teljesen más hangulatot hordoz, mint egy omlett és én most ez utóbbira szerettem volna inkább fókuszálni.  🙂 Férjem az első pár falat után két dolgot jegyzett meg kapásból: 1) Ez nagyon finom, csináljak többször is ilyet. 2) Azt ugye tudod, hogy ennek nincs tojás íze? 🙂 

Kakukktojás 🙂

Bár a „tojásutánzó” fekete sóval készítettem, aminek az illata készítés közben nagyon „tojásos” (inkább kénes és ugye azt is olyan tojásszagúnak mondjuk), de az elkészült ételben az ízén nem érződik, csak továbbra is az illatán, de csak enyhén. Szóval valóban nem kell rántotta ízvilágra számítani ebben az esetben sem, viszont cserébe egy nagyon finom, tápláló, laktató finomságot kapunk végeredménynek. 🙂 

A sárga színét, ami ugyancsak a felvert tojás színére utal, a kurkumától kapta, ami meg naponta fogyasztandó fűszer, így nem csak szép lesz tőle a tészta színe, de hasznos a szervezet számára is. 

És megint hüvelyes! 

És hát a hüvelyest most sem kerülhetjük ki, ugyanis a tésztáját csicseriborsólisztből készítem, de ez akár cserélhető más hüvelyes lisztjére is (lencse, sárgaborsó, de még bab lisztjére is, ha valakinek van olyan). A hüvelyesek lisztjeiből a keményítőtartalmuk miatt nagyon jó kis palacsintákat lehet készíteni, frissen rugalmasak, hajtogathatóak is. Ez az omlett is tulajdonképpen egy sós-fűszeres palacsinta, amit szintén sós töltelékkel töltöttem meg. 

Töltelék

Tölthetjük bármivel, amivel csak kedvünk tartja, én most megint csak egy ötletet mutatok, nem kell ragaszkodni hozzá. Épp azt használtam fel, ami volt itthon, ezért nyugodtan variáljátok ti is bátran. Én most sült zöldségekkel töltöttem meg, de lehet akár friss-sel is, pestokkal, salátákkal, vagy úgy, mintha egy tortillalapot töltenénk. 

Omlettsütés

Saját tapasztalatból mondom, hogy nem mindegy, hogy miben sütjük. 🙂 Serpenyő és serpenyő között is lehet különbség. Én először egy napi használatú, átlagos serpenyőben próbáltam meg a sütést, ami elvileg tapadásmentes. Hát még olajjal kikenve is leragadt benne az omlett, nem tudtam szépen megfordítani és kivenni. Ezután egy másik serpenyővel próbálkoztam, mert nem akartam elhinni, hogy az olajmennyiség a gond, hisz én a palacsinták sütéséhez sem használok olajat és még sosem volt gondom a letapadással. Ezért hát elővettem a palacsintasütő serpenyőmet, amivel aztán tökéletes eredményt értem el. Nem ragadt le, szépen meg tudtam fordítani és szinte kicsúszott a tálra a palacsinta, pedig jóval kevesebb olajat használtam. (A kezdeti rossz tapasztalat miatt nem mertem teljesen olaj nélkül, de szerintem úgy is működne ebben a serpenyőben.) Szóval ha esetleg ilyet tapasztaltok ti is, hogy leragad, akkor nem biztos, hogy csak a plusz olaj jelenti a megoldást, sokkal inkább a serpenyőcsere. 🙂

Itt a sütés résznél jegyezném még meg azt is, hogy én először a tölteléknek szánt zöldségeket szoktam megsütni, hogy utána az omlettet már egyből frissen, melegen lehessen is tölteni. Mivel az omlett sütése oldalanként 1-2 percet vesz csak igénybe, a zöldségeké viszont többet, így érdemes velük kezdeni a sütést.

Ha ti is úgy gondoljátok, kezdődhet is a sütés! 🙂

Hozzávalók:

Zöldségek tölteléknek:

• 1/4-1/4-1/4 piros, sárga és zöld kaliforniai paprika
• 1/2 lila édesburgonya (egy nagynak fele, sárga is jó)
• 4-5 db koktélparadicsom
• nagyobb darab póréhagyma
• 10-11 síp spárga
• nagy marék bébispenót
• Fűszerek ízlés szerint: só, bors, majoranna, oregánó, bazsalikom, sáfrányos szeklice (vagy amiket szeretünk)

2 db (vastagabb) omletthez:

• 150 g csicseriborsóliszt
• 1 tk fekete só
• 1/2 tk kurkuma 
• 1/8 tk őrölt bors
• 1/4 tk őrölt kömény
• 1/2 tk fokhagymapor
• 170 ml víz

Elkészítés:

1. Én először a zöldségeket készítem el, így praktikusabb szerintem.
   Mossuk meg őket, pucoljuk meg, amit kell, majd vágjuk fel tetszőlegesen. Egy serpenyőben kevés olajon kezdjük el pirítani a zöldségeket, majd adjuk hozzá a fűszereket ízlés szerint és folyamatosan kevergetve süssük készre.
   Ha eltérő a sütési idejük a zöldségeknek, akkor nem egyszerre teszek mindent a serpenyőbe, hanem először azt, aminek több idő kell, majd fokozatosan adom hozzá a többi, gyorsabban puhuló zöldséget. A bébispenótot csak a legvégén keverem bele, amikor már minden zöldség ízlés szerint megpuhult.
2. Az omlett hozzávalóit tegyük turmixba és mixeljük sima tésztává.
3. Egy tapadásmentes serpenyőt kenjünk ki nagyon vékonyan olajjal, kezdjük el melegíteni, majd öntsük bele a tészta felét. Nem kell túl magas hőfokon sütni, nehogy hirtelen megégjen. Oldalanként 1-2 perc elég. Amikor már látjuk hogy kezd felhólyagosodni a teteje, szépen alányúlva meg is tudjuk fordítani, mint egy palacsintát. 
4. Tegyük tálra a kész omlettet és töltsük meg a sült zöldségekkel. Töltsük úgy, hogy rá tudjuk hajtani a felét. Díszíthetjük zöldfűszerekkel, magvakkal, de csorgathatunk rá szószokat, önteteket.