Zöld és piros pesto

Kettő, nagyon finom, sokoldalúan felhasználható pestot hoztam. Ahogy már azt tudjátok, mi nagyon szeretjük a tésztákat, amikhez tökéletesen jól passzolnak a pestok, de természetesen a tésztákon túl is rengeteg lehetőség van, hogy pestot együnk. 

Én legutóbb kenyérre kentem (pirítósra is mehet), mint például a babhummuszt és friss zöldségek társaságában ettem meg. De a pestot ehetjük úgy is, mint mártogatóst, friss és sült zöldségek mellé is nagyon finom, de akár hummuszba, salátaszószokba keverve is isteni, és rizottókhoz is adhatjuk. A felhasználása tényleg szinte végtelen, ahogy jóformán az is, hogy miből készítjük.

Zöld és piros

Direkt nem is adtam extra nevet az én két változatomnak sem, hisz csak a hozzávalókat tudnám felsorolni és mint minden ilyen típusú recept, ez is módosítható ízlésünk szerint. 

Zöld

A zöldbe általában mindig kerül sok finom, friss zöldfűszer és zöld levél, ami a szép zöld színét adja. Én most egy klasszikusabb változatot hoztam, semmi extra hozzávalóval, így szerintem nagyjából egész évben elkészíthető. Bébispenót, petrezselyem és bazsalikom adja a zöldet, és ezek nagyjából szinte minden évszakban elérhetőek. Ennek az ízvilága értelemszerűen petrezselymes és bazsalikomos, de akinek valamelyik nem ízlik, az cserélje kis más zöldfűszerre. Az ízvilág is annak megfelelően fog változni, hogy milyen zöldfűszert teszünk bele. Most lesz itt úgyis a szezonja a sok friss, illatos zöldfűszernek, már én is nagyon várom, hogy a kiskertemben elvetett majoranna, bazsalikom, oregánó magocskákból szüretelhető növények legyenek. 🙂 Bébispenót helyett vagy mellé adhatunk rukkolát (ennek viszont azért markánsabb az íze, mint a spenótnak), fodros kelt, mángoldot, madársalátát, sóskát… bármit, amit szeretünk. A pestok általában tartalmaznak valamilyen olajos magvakat, diófélét, fokhagymát és kemény sajtot. De ez sem törvényszerű természetesen, ízlésünkre van bízva. Én sajt helyett sörélesztőt használtam, aminek egy kicsit sajtos ízvilága van és a magok közül a tökmagot és a lengmagot választottam. De remekül illik hozzá más is, tényleg nincs rá szabály, hogy miből lehet és miből nem. A klasszikus (hívhatjuk akár eredeti) pestokban általában fenyőmag van, amit én viszonylag ritkán használok (elég drága és nem is kapni mindenhol), de természetesen ez is kerülhet ebbe is.

Piros

A piros pestot akár egy sűrű zöldségkrémnek is nevezhetném, ugyanis itt a főszerepet most nem friss zöldfűszerek, zöld levelek játsszák, hanem a piros zöldségek, ami esetemben sült piros kaliforniai paprika és szárított paradicsom. Fűszerek természetesen melléjük is kerültek, csak jórészt szárított formában. Az olajos magokat és a sörélesztőt is sem hagytam el, viszont ebbe fokhagymát nem tettem. Szerintem nagyon finom lett, nyugodtan ellenőrizzétek. 🙂

Nekem mind a kettő nagyon ízlik, nem igazán tudnék dönteni, hogy melyik a finomabb, hisz teljesen más ízvilág mindkettő. 

Tárolhatóság

Nem lesz túl nagy adag egyik verzióból sem, szerintem néhágy nap alatt bőven elfogyasztható, de azt azért jó tudni, hogy hosszú hetekig ezek a házi verziók nem állnak el még hűtőben sem, főleg a zöld, hisz friss alapanyagokból készül. A zöld levelek önmagunkban sem túl tartósak, még ha mosás nélkül tároljuk a hűtőben, akkor is pár nap alatt érdemes elfogyasztani őket, mert hamar megpenészednek, levet eresztenek, összefonnyadnak.

Én lezárt csatos üvegben tárolom a pestokat a hűtőben felhasználásig. Egy hetet biztos kibírnak, ennyi ideig tároltam őket eddig leghosszabban. Lehet, hogy több ideig is elállnak, de erre nincs tapasztalatom.

Szerintem érdemes kísérletezni a házi pestok gyártásával, mert nagyon könnyen elkészíthetőek és szerintem sokkal finomabbak tudnak lenni, mint a bolti verziók. Persze a boltiak közül is biztos vannak nagyon jó minőségűek, de hogy őszinte legyek, pestot nagyon ritkán veszek boltban (nem is igen láttam még teljesen vegán verziót), inkább saját magam készítem. A késes betétű robotgépbe csak mindent belepakolok, elindítom és kb. fél perc múlva már kész is. Nem kell hozzá semmi extra konyhai tudomány. 🙂

Teljes értékűek

Aki már egy ideje olvassa a bejegyzéseimet és a recepjeimet (és persze ki is próbálja őket 😉 ), az látja, hogy törekszem a teljes értékű növényi táplálkozásra, hisz hitem és legjobb tudásom szerint jelenleg ez az egyetlen táplálkozási forma, ami maximálisan szolgálja a testi lelki egészségünket. A teljes értékű alatt a jóformán feldolgozatlan élelmiszereket értjük, az olyanokat, amikben minden tápanyag benne van, amire a szervezetnek szüksége van. Ezzel együtt azért persze meg kell jegyeznem, hogy én sem eszem mindig 100%-ban teljes értékűen (sajnos), nálam is vannak feldolgozott alapanyagok időnként, de törekszem ezek használatát minimálisra csökkenteni.

Nemrég olvastam valahol egy félreértést, ami a feldolgozatlan kifejezésre irányult. Az illető azt gondolta, hogy azt jelenti a feldolgozatlan, hogy semmit nem csinálhatunk pl. egy szál répával, csak és kizárólag úgy ehetjük csak meg, ahogy az megtermett, tehát ahogy kihúzzuk a földből, nyersen. Ha már összevágjuk, megsütjük, megfőzzük, akkor az már feldolgozott. 

Nem. A táplálkozástudományban és szerintem úgy összességében az élelmiszeriparban a feldolgozatlan alatt nem ezt értjük, illetve nem erre a típusú (konyhatechnolóogiai eljárásra vonatkozó) feldolgozásra gondolunk. Attól, hogy a répát megsütjük, megfőzzük, még minden tápanyagot benne hagyunk, nem veszünk el, nem vontuk ki belőle semmit. A feldolgozott élelmiszerek alatt pl. a finomított liszteket, olajokat, cukrokat és egyéb félkész- és késztermékeket értjük, amikből már hiányoznak az eredeti növény néhány vagy számos összetevője, tápanyaga. A finomított lisztek csak a gabona legbelső magjából készülnek, lehántják róluk a külső, rostban és egyéb értékes tápanyagokban gazdag rétegeket, amire a szervezetnek pedig nagy szüksége lenne. A fehér rizs is ilyen, ott is csak a belső részt tartják meg, külső rétegeket eltávolítják. A finomított olajok sem tartalmazzák a növény húsát és egyéb értékes összetevőit, csak préseléssel kinyerik belőlük az olajat, a növényi többi része rossz esetben a kukában végzi. 

Tehát feldolgozás során az adott alapanyag elveszti teljes értékét, a teljességét, hisz csak ilyen-olyan részeit tartják meg, a többit kivonják belőle.

Manapság már egyre több növényi alapú feldolgozott élelmiszert is lehet kapni, ilyen-olyan virslikhez, felvágottakhoz, sajtokhoz… stb. hasonlító termékeket, amiket bár tényleg növényi alapanyagokból készítenek, de mégsem egészségesek igazán, mert nincs meg bennük a teljes növény, csak egy-egy részük, kivonatuk, viszont sokkal több pluszban hozzáadott olajat, cukrot, sót, tartósítót és egyéb, laborokban előállított összetevőket tartalmaznak, amikre meg nem igazán van szüksége a szervezetünknek.

Természetesen itt is árnyaltabb a kép, nem lehet kategórikusan kijelenteni valamire, hogy az rossz, a másik meg jó, (pl. vannak már nagyon jó minőségű késztermékekek is, csak összességében nem ez a jellemző), de azt is célszerű megnézni, hogy mihez képest jobb vagy rosszabb valami. Tehát nem csak fekete és fehér minden, de nem is ragoznám tovább, most csak a fogalomzavart szerettem volna kicsit tisztázni, bár úgy gondolom, manapság már az emberek nagy része tisztában van azzal, hogy mit takar az, hogy feldolgozott élelmiszer. Viszont a fenti eset kapcsán úgy gondoltam, hogy azért én is megemlítem a dolgot itt a blogomon, biztos, ami biztos alapon, ha csak egy valakinél is most sikerült kicsit tisztázni a képet, már megérte. 🙂

A pestok megalkotásánál is a teljes értékre törekedtem, tehát nem vettem el és nem is adtam egyikhez sem semmi plusz olajat, cukrot és egyéb feldogozott alapanyagot, bár a pirosnál a paradicsomból olajban eltettet használtam. Igyekeztem jól lecsepegtetni, de azért maradt rajta némi olaj. Aki még ennyit sem szeretne, az használhat teljesen száraz, napon szárított (asztalt) paradicsomot is, azzal is működni fog. 🙂

Remélem kedvet kaptatok a pestozáshoz, szerintem érdemes kipróbálni őket. 🙂 

Zöld pesto

Hozzávalók:

• 125 g bébispenót
• nagy csokor petrezselyem (szára is mehet, ha nem túl kemény)
• nagy csokor bazsalikom
• 1-2 gerezd fokhagyma
• 1/3 bögre / 40 g pirított tökmag
• 2 ek lenmag
• 1-2 ek sörélesztő pehely
• ízlés szerint só
• víz hígításhoz

Elkészítés:

1. A hozzávalókat tegyük késes betétű robotgép tartályába és dolgozzuk krémes állagúra. Vízzel hígíthatjuk, ha úgy látjuk, hogy száraz. Amíg nem fogy el, tároljuk hűtőben, zárt üvegben.

Piros pesto

Hozzávalók:

• 1 egész / kb. 120 g piros sült kaliforniai paprika
• 5-6 szelet / kb. 60 g olajban eltett szárított paradicsom
• 1/3 bögre / 40 g pirított napraforgómag
• 2 ek lenmag
• 2 ek sörélesztő pehely
• 1 tk szárított oregánó
• 1 tk szárított bazsalikom
• 1 tk szárított majoranna
• 1/2 tk pirospaprika
• só ízlés szerint
• víz hígításhoz

Elkészítés:

1. A hozzávalókat tegyük késes betétű robotgép tartályába és dolgozzuk krémes állagúra. Vízzel hígíthatjuk, ha úgy látjuk, hogy száraz. Amíg nem fogy el, tároljuk hűtőben, zárt üvegben.