Teljes kiőrlésű alakor kiflik
Újra egy alakor lisztből készült receptet hoztam, méghozzá kifliket. 🙂 Az alakor lisztről és arról, hogy hogy kerültem vele szorosabb kapcsolatba, részletesebben először az alakorlisztes kenyérreceptemnél írtam. Alapjában véve gluténmentes táplálkozom, de az alakorlisztet azonban mégis beengedtem a konyhába a hozzávalóim közé. 🙂 A korábbi bejegyzésemben is írtam, hogy bár az alakorliszt nem gluténmentes, de – nagyon egyszerűen fogalmazva – jobb a benne lévő glutén, mint a modern búzákéban, ezért nálam nem vált ki olyan reakciót, mint a hagyományos társai. De gyorsan tisztázzuk is, hogy mi is az alakor.
Alakor
Az alakor egy gabonafajta. Egyike az emberiség első gabonáinak, ez az egyik legrégebb óta termesztett gabonanövényünk. Feljegyzések szerint már kb. 10 ezer évvel ezelőtt élt emberek is fogyasztották. (Wikipédia szerint Ötzi a jégember is 🙂 ) Innen jön a mai ősbúza elnevezés, ugyanis az alakorból fejlődött ki később az összes ma termesztett búzafaj.
Az idő múlásával sajnos fokozatosan kiszorult a termelésből alacsony terméshozama miatt (egyszemű búzának is hívják), de napjainkban már újra a reneszánszát éli, ismét kezdik felfedezni és termeszteni kiváló tulajdonságai miatt.
Igénytelen, ami jó
A termesztési tulajdonságai gondolom kevésbé érdekelnek Titeket, így azt nem is részletezem. A lényeg annyi, hogy sokkal igénytelenebb a mostani búzafajtákhoz viszonyítva és ezt jó értelemben értem. A legrosszabb minőségű talajon is megél, jól bírja a szélsőséges időjárási viszonyokat, sokkal ellenállóbb a kártevőkkel szemben, mindenféle gyomnövényt elnyom maga körül és szinte az összes betegséggel szemben ellenálló. Egyedüli “hibája” szegénynek, hogy nem terem annyit szerkezeti felépítése miatt, mint a mai modern búzafajok (egy mezőgadzasági cikkben olvastam, hogy kb. “csak” 3-4 tonnát hektáranként szemben a 7 tonnával, ami gazdaságosság szempontjából nyilván nem elhanyagolható különbség).
Beltartalmi érték
Azt hiszem nekem (meg talán Nektek is :)) ez a lényegesebb rész, hisz én is inkább sütök az alakorból, és nem termesztem. 🙂 Egyelőre legalábbis! 😉 😀 Nos, ahogy már többször írtam, az alakor sem gluténmentes. Ezt csak azért hangsúlyozom, mert aki orvosilag diagnosztizált cöliákiában (lisztérzékenységben) szenved, annak az alakor sem lesz megoldás. Mindenki másnak azonban az lehet, illetve egy próbát megérhet. Már mondom is, hogy miért.
Fehérje szerkezete
Az alakor fehérjéje is glutén, azaz sikér, mint az összes többi búzáé. Azonban a különbség a fehérjemolekula felépítésében van. Az alakor fehérjéjének az aminosav-összetétele sokkal változatosabb. Az agresszív glutaminsav helyén (ami a modern búzákat nehezebben emészthetővé teszi) olyan aminosavak találhatóak, amik sokkal jobb a szervezetünk számára, ugyanis az ezekből felépülő fehérjéket sokkal könnyebben meg tudjuk emészteni. A felszívódás helyére már szinte emésztett formában kerül teljes mértékben, így a szervezetünk jó fehérjeként azonosítja és nem vált ki allergiás reakciót. A másik lényeges eltérés a modern búzákhoz képest, hogy az alakor nem tartalmaz alfa-gliadint, ami szintén egy rendkívül allergén anyag. Ezek miatt a tulajdonságai miatt lehetséges, hogy sok gluténérzékeny ember mégis fogyasztani tudja az alakort.
Ne csak akkor, ha valami gond van!
Én azt mondom, hogy ne csak akkor próbáljuk ki az alakort, ha valamilyen allergiánk van a hagyományos búzaliszttel szemben. Én mindenkinek ajánlom. Azonkívül, hogy jóformán nem allergizál más fehérje-összetétele miatt, még egy csomó más, jó tulajdonsága is van, ami a szerveztünk számára nem elhanyagolható. Jellemző az alakorra a magas vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns- és esszenciálisaminosav-tartalom. Ez utóbbi esetében minden esszenciális aminosav megtalálható benne. (Esszenciális aminosavak = a szervezet számára nélkülözhetetlenek, amiket nem tud maga előállítani, ezért a táplálékunkkal kell bevinnünk őket.) Azt már feljebb is említettem, hogy az alakort sokkal könnyebb megemészteni, mint a modern búzákat, tehát emésztés szempontjából is kedvező a fogyasztása. Ugyancsak az emésztésnek kedvez, hogy a teljes rosttartalma is sokkal magasabb a modern társaikénál. Csökkenti a magas koleszterinszintet és a magas vérnyomást, de a cukorbetegségben szenvedők étrendjébe is beilleszthető, ugyanis az glükóz- és inzulinszintet is csökkenti.
Még lehetne részletezni tovább, de egyelőre nem teszem. Azt hiszem ennyi is bőven elég volt ahhoz, hogy lássuk, hogy az alakor mindenkinek is való, hisz szervezetre gyakorolt kedvező hatásaival segít megtartani az egészségünket.
A receptről
Én már egy ideje a teljes kiőrlésű lisztek pártfogoltja vagyok, tehát a legtöbb esetben az alakornak is a teljes kiőrlésű változatát használom. Persze a kalács és az áfonyás muffin receptemnél még maradok a fehér változatnál, de például az alakor kenyeremet már fordított arányban készítem (tehát több a teljes kiőrlésű liszt), sőt újabban a fehéret el is hagyom és egy az egyben teljes kiőrlésűből készítem, ahogy a naan kenyeret is. Tervezem ezeknek is azért hozni a teljes kiőrlésű receptjét, bár tényleg szinte minden ugyanaz, csak valamennyivel több vizet kell hozzáadni, mert a teljes kiőrlésű liszt jobban veszi a vizet, mint a fehér.
Ezeket a kifliket is a teljes kiőrlésűből sütöttem, de ha igény van rá, hozhatom a sima változatát is. 🙂
Az elkészítés nem bonyolult, még gyerkőccel is jó móka. Mi együtt szoktuk készíteni kislánykámmal, aki nagyon szereti kinyújtani és feltekerni a tésztát. 🙂 Készülhet belőle kisebb, nagyobb méret, kinek mi a szimpatikus. Én a receptben a normál méretre próbáltam törekedni, így fél kiló lisztből kb. 9-10 darab jön ki. Szerintem eléggé függőséget tud okozni (a készítés és a fogyasztás is 🙂 ), ha egyszer az ember rákap a “kiflizésre”, akkor nincs megállás. 🙂 🙂 Max ha elfogynak az alapanyagok, csak akkor. 🙂 Próbáljátok ki és rájöttök! 🙂
Hozzávalók 9-10 darabhoz:
- 500 g teljes kiőrlésű alakor liszt
- Só ízlés szerint
- 350 ml növényi tej (zabot, mandulát, vagy szóját használtam eddig a készítéshez)
- 1/2 kocka élesztő
- 1/2 tk cukor
Elkészítés:
- A növényi tejet langyosítsuk meg, adjuk hozzá a cukrot, keverjük el benne az élesztőt és várjuk meg míg felfut.
- A lisztet mérjük egy tálba, adjuk hozzá a sót, keverjük össze.
- Ha felfutott az élesztő, adjuk a liszthez és dagasszunk belőle tésztát. Akkor jó, ha sima lesz a felülete. A tészta eléggé ragacsos lesz, nem kell megijedni. (Én géppel dagasztom a tésztát, de kézzel is gyúrható.)
- Kelesszük meg a tésztát.
- Melegítsük elő a sütőt 220 fokra alsó-felső sütési fokozaton.
- Ha megkelt, gombócozzuk ki olyan 90-100 g-os adagokra és újra hagyjuk kb. 15-20 percet kelni. Könnyebb lesz nyújtani.
- Ha megkeltek, akkor vékonyan olajozott felületen nyújtsuk ki olyan vékonyra a tésztát, hogy fel tudjuk még tekerni. Érdemes kicsit körte formára nyújtani, hogy a kifli mintájú legyen a feltekerés után. (Kislányommal készítettük együtt, így nekünk sem ment mindig olyanra, de azért lehet rá törekedni. :)))
- A kifliket egymástól kis távolságra helyezzük el sütőpapírral bélelt tepsin, majd ismét hagyjuk kelni 10-15 percet, mielőtt betennék az előmelegített sütőbe.
- Süssük a kifliket 15 percig, vagy amíg kapnak egy kis barnás színt. Mivel teljes kiőrlésű lisztből készül, így eleve barna színe van, ezért figyeljük, nehogy megégjenek.
- Ha megsültek, hagyjuk kicsit ehetőre hűlni, mielőtt nekiesnénk. 🙂