Mángoldos-bébispenótos rizottó zöld spárgával

Egy rizottó receptem már van, méghozzá ez az mennyei finom sütőtökös, de sokan kérték, hogy ezt a mángoldos-bébispenótosat is osszam meg, ezért most meghoztam. 

Ahogy a sütőtökösnél is írtam, a rizottó ezerféleképpen variálható, csak az ízlésünk szabhat neki határt. Én nagyon szeretek friss zöld leveleket és fűszernövényeket belekeverni, gyakran készítem ezt a mángoldos-bébispenótos rizottót, vagy valami ehhez hasonlót, szezonnak megfelelően. Most épp már szezonja van a mángoldnak és a spenótnak is, úgyhogy abszolút aktuális a recept.

Mángold

Csak 2-3 éve kaptam rá a mángoldra, mikor bátyám először hozott a kertjéből kóstolót. Előtte annyira nem foglalkoztatott a dolog, meg hogy őszinte legyek, nem is igen láttam sehol. Boltokban egyáltalán nem szoktam találni, piacon meg elkerülte a figyelmemet. De most már nem bíztam a véletlenre, annyira beleszerettem, hogy ültettem sajátot, úgyhogy idén már nekem is terem a saját kis kertecskémben mángold. 🙂 

Nemcsak nagyon egészséges, de szerintem nagyon szép, dekoratív zöldség. Ami nekem van, ill. amivel eddig dolgom volt, annak a szára, erei pirosak, a levelek meg gyönyörű zöldek, nekem nagyon tetszik ez a kombináció. 🙂  Olyan majdnem, mint a cékláé. Egyébként nem véletlen a hasonlóság, ugyanis a mángold a répafélék családjába tartozik, legközelebbi rokona a cékla. 🙂 De létezik több színben is, fehér és sárga nyelűek is vannak.
Itthon általában két fajta mágoldot termesztnek: a levél – vagy metélőmángoldot, és a bordás mángoldod, amit főleg a száráért termesztenek. Sokkal húsosabb és vastagabb is ez utóbbinak a szára.

Azt is szokták a mángoldról mondani, hogy egyesíti magában a spenót, a spárga és a rebarbara tulajdonságait. Levelének íze leginkább a spenóthoz hasonlít, szárával a spárgát és a rebarbarát is szokták helyettesíteni. Bár ez utóbbit szerintem csak a szár állaga miatt mondják, mert a rebarbara elég savanykás ízét azért a mángold nem hozza. 

Sokan készítenek mángoldból is főzeléket, ugyanúgy, mint a spenótból, de én még azt nem főztem belőle. Én legtöbbször így egyben, tehát a szárával és levelével egyszerre használom fel, rizottókhoz, tésztákhoz, de nyersen is esszük, salátát készítek belőle, valamint a smoothie-jainkhoz is szoktam a leveléből tenni. Volt már, hogy a zsenge levelekbe zöldségeket tekertem és mint wrap ettük. 🙂 

A mángold gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban is, van benne többek között elég sok magnézium, vas és kálcium, de bővelkedik A-, K-, E-, és C-vitaminban is. (Utóbbi főleg akkor érvényesül, ha nyersen esszük, mert főzéskor nagy része kioldódik.)  Mint majdnem minden zöld levelesről, így a mángoldról is és elmondható, hogy erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása is van. 

Úgy gondolom, hogy az előbbiek tudatában mindenképp érdemes időnként mángoldot fogyasztani. Ha eddig még nem próbáltuk, akkor nincs is ennél jobb alkalom, hisz mint az elején is írtam, most van a szezonja.

Spenót

A spenótot annyira talán senkinek nem kell bemutatni, szerintem ha mást nem is, főzeléket már mindenki evett belőle. 🙂 Szinte minden ételhez, így ehhez a rizottóhoz is bébispenótot használok, ami egy fajtája a spenótnak. Ez az egyik leggyakoribb fajta, boltokban frissen is ez érhető el szinte egész évben. Ültettem én is belőle, már jópárszor tudtam is szüretelni belőle. 🙂 Élettani hatását tekintve szinte ugyanazt el lehet mondani, mint a mángoldról, ezért nem is részletezem.  Egy érdekességet még leírok, amit én is csak nemrég olvastam a spenótról. 

Nagyon sokaknak a magas vastartalom ugrik be, ha a spenót szóba kerül, a vashiányosoknak gyakran javasolják, hogy egyen sok spenótot, mert abban sok a vas. Nos van is benne, ez nem kérdés, csak épp nem olyan nagy mennyiségben, mint amivel elhíresült. Állítólag tévedés történt, ugyanis az a kémikus, aki a spenót vastartamát kutatta, véletlenül rossz helyre tette a tizedesvesszőt a számításai során, így tízszer nagyobb vastartalom került dokumentálásra, mint amennyi valójában van a spenótban. Később korrigálásra került ez a szám, de akkor már “késő” volt (a Popeye c. rajzfilm is rásegített arra, hogy), az emberek többsége a mai napig úgy gondolja, hogy a spenót az egyik legnagyobb vastartamű ételünk. 🙂 

Hát bárhogy is legyen ezzel a vas dologgal, azért rosszul semmiképp sem járunk, ha időnként spenótot is fogyasztunk. 🙂

Sörélesztő-pehely

Nem (gyakorlott) vega és vegán olvasóknak első hallásra talán a sörélesztő-pehely furán hathat. Ennél a tésztaszószos receptemnél már írtam róla, de pár gondolatot azért  most is megosztok veletek.
A sörélesztő egy gombaféle, amit – ahogy a nevéből is kiderül- a sörgyártásban használnak. A hagyományos élesztőtől abban különbözik, hogy a sörélesztőt főként csíráztatott árpán (közismertebb nevén malátán) “nevelik”, és mivel a csírázó magvak extrém magas koncentrációban tartalmazzák a tápanyagokat, mint pl. fehérjét, ásványi anyagokat, vitaminokat, melyeket aztán a gombák “átvesznek”, ezáltal nekik is ilyen tulajdonságaik lesznek. Amiket általában kiemelnek, az a magas fehérje és B-vitamin tartalom. A sörélesztő a B-vitamin teljes családját tartalmazza, különösen az agy egészségéhez járul hozzá. De javítja a vas felszívódását, valamint jótékony hatással van emésztésre is. Erősíti a látást és vércukorszint-csökkentő hatása is van. 

A pehely formában, biboltokban megvásárolható sörélesztő már inaktivált élesztő, tehát nincs erjesztő képessége, ezért candidások is bátran fogyaszthatják. 

Számos egészségre gyakorolt jótékony hatásán kívül sajtos ízvilága miatt is fogyasztják, főleg a növényi étrenden élők. Nos ebben a receptben én is ez utóbbi miatt (is) használom, hisz a tradicionális rizottó egyik fő eleme a parmezán. Ezt a sajtos ízvilágot szerintem teljesen jól hozza, úgyhogy ha vegán módon készíted a rizottót, akkor mindképp próbáld ki. 🙂 

Hozzávalók 3-4 főre:

• 350 g rizottó rizs
• 1 fej hagyma apróra vágva
• 1-2 gerezd fokhagyma összenyomva/lereszelve
• 1-2 ek olívaolaj
• 1 dl száraz fehérbor (elhagyható)
• 1,5 l zöldségalaplé
• 3-4 nagyobb levél mángold (vagy több kisebb) csíkokra vágva
• 1 nagy marék bébispenót
• 1/4 bögre sörélesztő-pehely

Feltétnek:

• zöld spárga (amennyit megennénk mellé 🙂 )

Elkészítés:

1. A rizst a hagymákkal olívaolajon pirítsuk magas hőfokon pár percig, majd öntsük hozzá a bort (ha használunk), hagyjuk elpárologni, majd vegyük vissza a hőfokot közepesre.
2. A forró alaplevet fokozatosan, merőkanalanként adagoljuk a rizshez és szinte folyamatosan kevergetve főzzük, míg al dente nem lesz. Ez kb. 15-20 perc.
3. Mikor már majdnem kész, keverjük bele csíkokra vágott mángoldot és a bébispenót leveleket. Főzzük még pár percig, amíg kicsit összeesnek a levelek. 
4. A legvégén, mikor kész, keverjük bele a sörélesztő-pelyhet és húzzuk le a tűzről, majd tálaljuk azonnal. Feltétnek én most spárgát készítettem, hisz annak is most van a szezonja, így próbálom kihasználni, amíg tart. 

Spárga elkészítése:

1. Míg készül a rizottó, készítsük el mellé a spárgát. Egy serpenyőbe öntsük 1-2 ek olívaolajat, majd kezdjük el melegíteni.
2. Tegyük bele a spárgákat, ízlés szerint fűszerezzük. Én leggyakrabban csak sót, borsot és majorannát használok, valamint sütés közben nyomok rá egy fél citrom levélből, nagyon jól passzol szerintem a spárgához.
3. 3-4 percig pirítom csak, akkor szeretem, ha még ress, roppanós, de ez ízlés kérdése. 
4. Ha kész, halmozzuk a rizottónk tetejére, vagy mellé és frissen együk is meg. 🙂

Szereted a rizottót te is? Akkor ezt is próbáld ki!