Céklaburger

A hamburgereket igazán akkor szerettem meg, mikor áttértem a jórészt növényi alapú étkezésre. Azt hiszem Jancsa Jani, a magyar burgerpápa most zárta volna be az oldalt, ha olvasná. 😀 😀
De komolyan. Én sosem szerettem igazán a hamburgereket a tömény hús miatt. Ha mégis ettem, akkor általában pár falat után kivettem belőle a húspogácsát, viszont utána már nagyon szívesen megettem, mert a benne maradó zöldségek és szószok egyvelege már azért ízlett. 🙂 Úgyhogy miután elkezdtem jóformán csak növényeket enni, és ennek okán minden ételt húsmentesítve elkészíteni, a hamburgerek sem maradhattak ki a sorból. Bár azt sejtettem, hogy a növényi burgerek ízelni fognak, de azt nem gondoltam, hogy időszakosan még függővé is tudok válni. 😀 Teljesen kinyílt számomra a hamburgerek világa, teljesen oda vagyok a zöldséges “hús”pogácsákért, rengetek fajtát készítettem már és mindegyiket imádtam. 🙂 Így nagyon nehéz volt a döntés, hogy melyiket is publikáljam először, de aztán végül is erre a céklásra esett a választásom. 

Miért pont a céklás?

Több okot is fel tudnék sorakoztatni. Először is, mert a cékla az egyik nagy kedvencem, de erről már egy korábbi bejegyzésemben is írtam. Szintén a korábbi bejegyzésben írtam arról is, hogy a cékla egy méltatlanul mellőzött zöldség és nagyon sokan még mindig csak, mint “savanyúság zöldség”ként ismerik. Ezért úgy gondoltam, hogy nem csak leírom, de meg is mutatom, milyen sok felhasználási lehetősége is van a céklának, így ez megint egy céklás recept. Harmadrészt talán meg azért is, mert a férjemnek, aki egyébként mindig is nagy hamburger rajongó volt, ez ízlett a legeslegjobban. 🙂 Pedig aztán a cékláért ő nem is rajong igazán. 🙂  

Céklás hamburgert mindenkinek! 🙂

Miután férjem kijelentette, hogy ez tényleg nagyon finom, vérszemet kaptam és meghívtam húsevő barátainkat is egy szombat esti hamburger partira, gondolván, ha náluk is átmegy, akkor ez tényleg publikálható. 🙂 Barátnőmben azért bíztam, hogy neki ízleni fog, mert ő azért nyitottabb a növényi étrend felé (breaking news: egyre inkább húsmentesen étkezik ő is, remélem egy kicsit az én hatásomra is 😉 ), de a férje azért elég nagy kérdőjel volt számomra. 😀 Ő – és remélem nem haragszik meg a kifejezésért – elég húspárti, így nála nem igazán reméltem különösebb sikert ezzel a teljesen vegán (mert még sajtot sem kaptak rá 😀 ) hamburgerrel. A legnagyobb meglepetésemre azonban, miután megettük a hamburgereket, kijelentette: “Hát Gabriella, ez tényleg finom volt!” Tudom-tudom, nem hangzik egy óriási elismerésnek, de higgyétek el, tőle ez az volt! 😀 😀 Úgyhogy a céklaburger sorsa megpecsételődött, akkor már tudtam, hogy ez mindenképp megosztásra érdemes. 🙂

Ez egy növényi burger, annak is kell elfogadni

Ahogy fentebb említettem, férjem nagy hamburger rajongó, így ő volt a legnagyobb kritikusom a növényi változataimmal kapcsolatban. Főleg az állagra vonatkozóan voltak elvárásai, mint például, hogy ne essen szét, ne legyen túl száraz, ne legyen túl puha, krémes, próbáljam meg közelíteni egy “igazi” hamburger állagához. Persze nem úgy kell érteni, hogy mindig agyon kritizálta volna (mert ha kritizál is, azt építő kritikaként mondja, amivel meg csak fejlődik az ember 🙂 ), csak nekem például úgy is teljesen megfelelt, mikor nyers céklából készítettem és sokkal rostosabb, szálasabb lett a pogácsa, vagy mikor olyan lágy lett, hogy mihelyst beleharapott az ember a zsemlébe, kifolyt a két oldalán a cékla.

Ezért ezt a burgert már ezerféleképpen elkészítettem, ilyen-olyan hozzávalókkal, vagy nélkülük, több-kevesebb mennyiségekkel. Természetesen azt senki ne várja, hogy olyan állag lesz, mint egy mediumra sütött marhahúspogácsának, de talán ezt senki nem is teszi. 🙂 Ezzel a recepttel egy teljesen jól harapható, se nem túl puha, se nem túl kemény céklás pogácsát kapunk végeredménynek. 

Tippek

A hozzávalók könnyen beszerezhetőek és némiképp variálhatóak is. A bab helyett tehetünk más hüvelyest is, én volt mikor csicseriborsóval készítettem, vagy más fajta babbal, de jól leszűrt és lecsöpögtetett lencsével tökéletes. Tápiókakeményítő helyett más keményítő is jó, pl. kukorica (ez még könnyebben beszerezhető), de csicseriborsóliszt, sárgaborsóliszt még tökéletesebb. A fűszerek mehetnek ízlés szerint több vagy kevesebb mennyiségben, vagy ha valaki még mást is adna hozzá, csak nyugodtan. 🙂 

Hogy süssük?

A sütés szempontjából két lehetőségünk van. 1. Serpenyőben kevés olajon sütjük meg a pogácsákat vagy 2. sütőben. Mindkettőt próbáltam. Tapasztalataim: A serpenyőben sütött egy kicsit haraphatóbb lett (férjemnek ez ízlett jobban), azonban ebben az esetben a sütési idő hosszabb (ha csak nincs akkora serpenyőnk, amiben elfér az összes egyszerre, nekem nincs 🙂 ), mivel ekkora pogácsáknak oldalanként kell legalább 5 perc (de ha kisebb méreteket gyártunk, akkor az idő rövidülhet), míg a sütőben sütöttek egy kicsit puhábbak lettek és összesen kb. 20 perces sütési idővel lehet számolni (ugye a sütőbe befér az összes egyszerre). Nekem mindkét változat nagyon ízlett, inkább hangulatfüggő, hogy melyiket választom. Ha nem akarok nagyon büdösködni és a tűzhely mellett álldogálni, akkor a sütős verziót választom, ha ráérek kényelmesen is készülni, akkor a serpenyőset. 🙂 

Tálaláshoz természetesen mást is választhatunk, mint amit én javasoltam. Nekem nagy kedvenceim a burgerekben is sült zöldségek, ezért én ezt most sült cukkinivel készítettem, de ez teljesen el is hagyható vagy másra cserélhető. Gombával is ettük már, az is teljesen jól passzol hozzá, de volt már, hogy almakarikákat sütöttem rá. Szóval bátran variáljuk meg a “köretet” és a majonéz helyett is mehet egyéb, kinek mi szimpatikus.

És nem utolsó sorban ez a céklapogácsa nem csak hamburgerzsömle között tálalva finom. Mi gyakran esszük ebéd gyanánt fő fogásnak mindenféle körettel, pl. sült vagy pirított zöldségekkel, rizzsel, quinoával, kölessel és egy jó adag friss salátával, de ecetes, savanyított dolgokkal is rendkívül ízletes. 

Na, azt hiszem most már mindent „megbeszéltünk”, jöjjön is a recept. 🙂

Hozzávalók:

6 nagyobb, 150 g-os pogácsákhoz (vagy ízlés szerint lehetnek kisebbek is természtesen)

• 3 db kisebb-közepes főtt cékla / kb. 330 g
• 100 g apró szemű zabpehely 
• 1 közepes fej hagyma 
• 1 konzerv (400 g-os) vörösbab 
• 50 g tápiókakeményítő (vagy több, ha úgy látjuk, hogy túl lágy a massza)
• 50 g őrölt lenmag
• só, bors ízlés szerint
• 2 tk őrölt kömény
• 1 tk őrölt koriandermag

Tálaláshoz:

• hamburgerzsemlék (az enyém gluténmentes)
• rukkola
• pirított/sült cukkini (opcionális)
• paradicsom
• vegán majonéz
• vagy ízlésnek megfelelő zöldségek és szószok

Elkészítés:

1. Sütési módtól függően, ha sütőben sütjük, melegítsük elő a sütőt 200 fokra. 
2. A zabpelyhet mérjük egy tálba, majd öntsünk rá meleg vizet és hagyjuk ázni 10 percig.
3. A babot szűrjük le, majd hagyjuk jól lecsöpögni.
4. A hagymát vágjuk fel kockákra és egy kisebb serpenyőben kevés olajon vagy vízen sóval, borssal pároljuk puhára, majd tegyük félre egy kicsit.
5. Ha lecsöpögött a bab, nyomkodjuk, törjük szét villával a szemeket.
6. A zabpelyhet szűrjük le és a felesleges vizet hagyjuk lecsöpögni.
7. A céklát reszeljük le nagy lyukú reszelőn egy nagy keverőtálba és adjuk hozzá az összes hozzávalót, tehát a lecsepegtetett zabpelyhet, a puhára párolt hagymát, a szétnyomkodott babot, a keményítőt, lenmagot és a fűszereket, majd jól keverjük össze. Egy kicsit lágy, de jól formázható masszát kell kapnunk
8. A céklás masszából (vizes kézzel) formáljunk 6 (viszonylag) egyforma méretű pogácsát és válasszunk a sütési módok közül: sütőben vagy serpenyőben. 
9. Ha sütőben: akkor a pogácsákat tegyük sütőpapírral bélelt tepsire és süssük az előmelegített sütőben kb. 30-40 percig, vagy amíg kap egy kis barnás színt.
   (A pogácsák méretétől, vastagságától is függ a sütési idő. Ha kisebb és vékonyabb pogácsákat készítünk a masszából, akkor kevesebb idő is elég lehet.)
10. Ha serpenyőben: melegítsünk fel egy kevés olajat egy serpenyőben, majd közepes hőfokon süssük a céklás pogácsákat oldalanként legalább 5 percig. Nem érdemes magas hőfokon sütni, mert hamar megég és nem sül át. 
11. Ha megsütöttük a céklás pogácsákat, állítsuk össze a céklaburgert ízlésünknek megfelelően. 🙂