Tökmaglisztes epres-rebarbarás-almás pite
Egy korábbi bejegyzésemben már írtam a pitesütésről, akkor egy francia változatot hoztam, amihez piteforma sem kell. Bár igazából rajtunk múlik, hogy az adott pitetésztát formában vagy anélkül sütjük meg, szerintem az élvezeti értéken nem változtat, így is finom, úgy is finom. 🙂 A mostanit én formában sütöttem meg, bár nem a klasszikus piteformában, szóval tényleg úgy variáljuk, ahogy akarjuk.
EGYSZERŰ
Nagyon egyszerű pitét sütni, csak összegyúrjuk az alapanyagokat, nyújtjuk, kibéleljük, töltjük, hajtogatjuk és sütjük. Ha fel akarom gyorsítani a folyamatokat, akkor a pihentetés fázisát kihagyom, főleg, ha kókuszolajat használok, mert az a hűtőben nagyon keményre köt és gyúrhatatlan, nyújthatatlan lesz a tészta addig, amíg újra fel nem melegszik. A hűtőben való pihentetés főleg a vajjal készültekre vonatkozik, ugyanis gyúrás közben a hideg vaj eléggé fel tud olvadni a kezünk melegétől, ezért, hogy szépen lehessen nyújtani, előtte célszerű kicsit lehűteni a tésztát, hogy a vaj megdermedjen.
TÖKMAGBÓL ÉDESET?
A mostani pitetésztám egy tökmaglisztes verzió. Korábban pitetésztát még nem készítettem tökmaglisztből, nem is értem, miért. 🙂 Eddig főleg a kenyeremhez szoktam pár kanálnyi tökmaglisztet adni, vagy volt már, hogy házi készítésű száraz tésztát készítettem tökmaglisztből, de valahogy süteményekhez, édes ételekhez nem igazán használtam. Nemrég viszont, ahogy rendezgettem a spejzben a lisztjeimet, a kezembe került, és egyből bevillant egy pite képe. 😀 Úgyhogy az elképzelést gyorsan meg is valósítottam, az eredményét itt láthatjátok. 😉 Ez egyébként megint egy teljesen gluténmentes és vegán verzió.
TIPPEK
Mindjárt itt az eper és rebarbara szezon, utóbbi nekünk már szépen nő a kertben, kétszer már szüreteltem is belőle. 🙂 Persze a piténket azzal töltjük meg, amivel csak szeretnénk, nincs olyan gyümölcs szerintem, amiből ne lehetne egy jó kis pitét sütni.
Amire azonban érdemes figyelni, hogy a gyümölcsök elég jól levet tudnak engedni sütés közben (főleg az eper!), és ha túl sok lesz, akkor el is áztathatják a tésztát. Ezért én most egy kicsit elébe mentem a dolognak és az eperből, rebarbarából egy lazább dzsemet főztem, majd azzal töltöttem meg a pitét. Főleg azért is tettem így, mert míg tart(ott) a készletem, fagyasztott epret használtam, az meg pláne több levet enged. Nem kell semmi bonyolult, nagy dologra gondolni, egyszerűen csak feltettem egy lábosba a fagyasztott epret „rottyanni”, hozzátettem a rebarbarát, ízlés szerint cukrot, vaníliát, kicsit elforraltam a gyümölcsök levét, adtam hozzá 1 evőkanálnyi almapektint – ez el is hagyható (besűríti a gyümölcsöt) vagy helyettesíthető akár keményítővel is – és már kész is volt. Így már sütés közben nem enged sok levet, a tészta sem vizesedik el. Az almát nyersen vágtam a tetejére, de annak nincs annyi leve, ami zavaró lenne.
Egyébként természetesen „előfőzés” nélkül is lehet pitét sütni, akkor viszont nem árt a pite alját pár kanálnyi zabpehellyel megszórni, vagy a gyümölcsöket keményítőbe forgatni, hogy valami felszívja a kisülő levet.
Így vagy úgy, de érdemes pitét sütni, mert gyorsan elkészíthető, nagyon finom és szerintem minden alkalomra tökéletes. Legyen egy sima hétköznap, vagy egy családi, ünnepi esemény, egy finom, dekoratív pite bárhol megállja a helyét. 🙂
Hozzávalók 1 pitéhez:
Töltelék:
- 500 g eper (fagyasztott is lehet)
- 200 g rebarbara (kb. két vastagabb szál)
- 3 ek kókuszvirág cukor (vagy ízlés szerint)
- 1/4 tk vanília őrlemény (elhagyható, vagy helyettesíthető vaníliakivonattal is)
- 1 ek almapektin (keményítővel helyettesíthető, de jobb a pektin)
- 1 nagyobb alma
Tészta:
- 160 g / 1 1/2 bögre zabpehelyliszt (gluténmentes)
- 30 g / 1/4 bögre tápiókakeményítő
- 30 g / 1/4 bögre tökmagliszt
- 3 ek kókuszvirág cukor (vagy ízlés szerint)
- 50 g szoba-hőmérsékletű kókuszzsír (azaz nem folyós, de nem is teljesen kemény)
- 100 ml hideg víz
Szóráshoz (opcionális):
- Kókuszvirág cukor
- Fahéj
- Szeletelt mandula
Elkészítés:
- Melegítsük elő a sütőt 200 fokra.
- Először készítsük el a tölteléket. A rebarbarát mossuk meg, és vágjuk fel ½ – 1 centis darabokra. Ha az eper nem fagyasztott, akkor azt is mossuk meg és vágjuk fel tetszőleges méretre.
- Ha fagyasztott epret használunk, akkor először azt tegyük fel egy lábasban melegedni, majd ha már felengedett és ”rottyant” egyet-kettőt, adjuk hozzá a rebarbarát, a cukrot, vaníliaőrleményt, főzzük még pár percig, majd adjuk hozzá az 1 evőkanálnyi almapektint. Keverjük el és vegyük le a tűzről.
- Míg hűl a töltelék, a hozzávalókból gyúrjunk tésztát. Először a kókuszzsírral gyúrjuk össze a liszteket, majd fokozatosan adagoljuk hozzá a vizet, mindig annyit, amennyit felvesz.
- Ha meggyúrtuk a tésztát, nyújtsuk ki két sütőpapír között kb. 3 mm vastagra. Nem kell megijedni, törős lehet a tészta.
- A kinyújtott tésztával béleljük ki a piteformát (az enyém, ami a képen látható, egy 20 cm átmérőjű, kivehető aljú sütőforma), majd a túllógó széleket vágjuk le.
- Töltsük meg a pitét. Öntsük a formába a már nem tűzforró epres-rebarbarás tölteléket, majd pucoljuk meg az almát, vágjuk a pite tetejére és szórjuk meg még egy kis cukorral, fahéjjal és szeletelt mandulával, de ezek elhagyhatóak, ízlés kérdése.
- A maradék tésztát szintén nyújtsuk ki a sütőpapírok között és vágjunk ki belőle tetszőleges formákat, mintákat, majd fedjük be velük a pite tetejét.
- Tegyük a pitét az előmelegített sütőbe és süssük 30-35 percig, vagy amíg kap egy szép barnás színt. Sütés után a tészta teljesen szépen kivehető a formából, nem ragad bele. Még frissen, bár nem forrón, hanem – szerintem- langyosan az igazi. 🙂