Aszalt szilvás-fahéjas datolyagolyók

Hogy őszinte legyek, nem is értem, hogy ez a bejegyzés miért nem született meg már korábban. Mármint az értem persze, hogy mostanában miért nem születnek gyakran bejegyzések, – elég sűrű időszakot élünk – de én sokkal korábbra gondolok. Minap visszanéztem a blog indításával kapcsolatos dokumentációmat és ez a recept már az indulók között volt, csak valamiért elmaradt. Pedig aztán ezt a datolyagolyót tényleg nagyon gyakran készítem, mert egy szuperegészséges nasi, kislányom is imádja, és mivel már az újságban is megjelent 😉 , így tényleg nagyon ideje volt, hogy a blogra is felkerüljön. 🙂 

EGYSZERŰ

Kislányom nem csak enni imádja, de készíteni is. Gyakran ő kérdezi meg, hogy csinálhatnánk-e datolyás gombócokat. 🙂 És mivel kb. 3 perc alatt összeállítható, így általában semmi akadálya nem szokott lenni annak, hogy készítsünk. Nem macerás egyáltalán, gyorsan megvan, nem kell sütni, nincs utána egy halom edény, amit el kell mosni és abszolút gyerekkompatibilis minden szempontból. 🙂 Jó móka együtt gombócozni, hempergetni, közben a „tésztából” majszolgatni és a gombócokat egymásra téve hóembert építeni belőle. 😀 😀

VARIÁLJUK

Ahogy a receptjeim nagy részénél már megszokhattátok, itt sincs semmi kőbe vésve. Ennek a datolyagolyónak az is nagy előnye, hogy igazából olyan magokból, dióféléből és magvajból készítjük, amiből csak szeretnék. A receptben azt írtam le, amikből én leggyakrabban készítem (dió és mandula), de ezeket abszolút mértékben helyettesíthetjük mással, vagy épp csak az egyik fajtából is készíthetjük… Ránk van bízva. Itthon lévő alapanyagaimtól függően és is szoktam variálni, ha épp kifogytam a dióból, akkor vagy csak mandulából készítem, vagy a mandula mellé kesudiót, mogyorót (bármelyik fajta) keverek, vagy ezt is, azt is. 

Én (házi) mogyoróvajat teszek hozzá, mert az (szinte) mindig van itthon (férjemnek a zabkásához elhagyhatatlan hozzávaló 🙂 ), de az is helyettesíthető mással. Pl. mandulavajjal, törökmogyoróvajjal, kesudióvajjal… stb.

Úgyhogy csak semmi pánik, ha esetleg valami hozzávalónk nincs itthon, akkor csak bátran cseréljük le egy hasonlóra. 🙂

MIBE ÖLTÖZTESSÜK? 🙂 

A végén szintén abba forgatjuk, amibe csak szimpatikus, de akár “üresen” is maradhat, úgy is teljesen jó és finom, a hempergetés jórészt inkább optikailag dob a datolyagolyókon, ízvilágban nem tesz hozzá akkora pluszt. (Legalábbis szerintem, bár a kókuszreszeléktől egy enyhe kókusz ízt kaphat, de nem olyan markáns.)

Ha nagyon extrázni akarom és az időm is több, akkor viszont olvasztott csokiba mártom, ami azért már ad egy sokkal kakaósabb, csokisabb ízt neki. Ebben az esetben egy kicsit azért megugrik az elkészítési idő a csoki olvasztásával és a száradással, de általában nem szoktam megbánni, hogy többet pepecselek vele, mert úgy is nagyon-nagyon finom. 🙂 (Ugye nem is kell mondanom, hogy a házi Gombócartúrom, alias férjem melyik verziót részesíti előnyben 😀 )

Én csak buzdítani tudok mindenkit, hogy próbálja ki, szerintem nem fog csalódni. Egy teljesen gluténmentes, vegán, szuperegészséges és szuperfinom nasit kapunk pár perc alatt. Ugye milyen szuperül hangzik? 🙂 🙂

Hozzávalók 20-22 datolyagolyóhoz:

• 1 bögre dió
• 1/2 bögre mandula (bármilyen jó, egész, héjas, héjtalan, szeletelt…)
• 1 bögre magozott puha aszalt datolya
• 1/2 bögre puha aszalt szilva
• 2 ek mogyoróvaj
• 2 ek cukrozatlan kakaópor
• 1/2 tk őrölt fahéj

Hempergetéshez:

• kókuszreszelék
• kendermag 

Elkészítés:

1. Tegyük a diót és a mandulát késes betétű robotgép tartályába, párszor forgassuk meg, hogy durva szemű morzsalékot kapjunk.
2. Adjuk az összes többi hozzávalót a diós-mandulás morzsához és dolgoztassuk addig a gépet, míg egy ragacsos, formálható masszát kapunk.
3. Gyúrjunk kis gombócokat a masszából és forgassuk meg kókuszreszelékbe és/vagy kendermagba. Kész, már nasizhatjuk is. 🙂