Gluténmentes magvas kenyér
Ez a recept is már várakozik egy ideje, hogy felkerüljön a blogra. Egy alakoros kenyérreceptem már ugyan van, de az nem gluténmentes. Az alakor lisztről bővebben annál a bejegyzésben írtam. Az alakor egy ősbúza fajta, mi nem gluténmentes, de sok gluténérzékeny ember jól tolerálja. Ennek talán az lehet az oka, hogy az alakorban lévő glutén, annak szerkezete más, mint a modern búzákéban. Tapasztalataim szerint én is jól tolerálom, de azért összességében nagyrészt teljesen gluténmentesen étkezem.
Rengeteg elődje volt már ennek a teljesen gluténmentes kenyérnek, nem is mindegyiket jegyeztem fel, néha csak úgy hasracsapásszerűen kevertem össze liszteket, amikből aztán kenyeret sütöttem. Magokat szinte mindig tettem bele, mert azokat nagyon szeretem. Volt egy időszak, mikor zöld kenyereket sütöttem, ugyanis az egyik fő alkotóelem a tökmagliszt volt, amitől a kenyér kapott egy zöldes árnyalatot. 🙂
Teljesen gm kenyér vs. búzalisztes kenyér
Ahogy azt az alakoros receptnél is írtam, egy teljesen gm kenyér szerintem soha nem lesz olyan, mint egy hagyományos búzalisztes kenyér, hiszen a gm lisztekből pont a glutén hiányzik, ami sokak szerint a kenyér lelke. Az tény, hogy azt a rugalmasságot, amit a glutén ad a kenyerekhez gluténmentes lisztekkel nehezebb elérni, de azért nem teljesen lehetetlen. Ez a gm receptem szerintem állagban és ízben is nagyon jól hozza a gluténesét, de az is lehet, hogy csak elfogult vagyok. 🙂 Azt mindenesetre tudom, hogy nekünk nagyon ízlik, belül ez is rugalmas, kívül meg ropogós a héja és többnaposan sem esik atomjaira. 🙂
Magok
A magokat lehet variálni, vagy akár el is hagyni. Bár ha így döntünk, akkor elképzelhető, hogy csökkenteni kell egy kicsit a folyadék mennyiségét, ugyanis a lenmag és a chiamag is vesznek fel elég jól vizet, így ha kihagyjuk a tésztából, lehet elég kevesebb is belőle. Nélkülük még nem próbáltam, úgyhogy ez nem bevált tipp, csak egy gondolat. 🙂
Maga a kenyér egyébként jóval tömörebb szerkezetű a fehér búzaliszteshez képest, amihez a magok is hozzájárulnak valamennyit, de nélkülük sem lesz klasszikus fehérkenyér állagú, főleg mert ez teljes kiőrlésű lisztekből készül.
Útifűmaghéj
Ismerhetjük még Psyllium husk, indiai bolhafű, egyiptomi bolhafű néven is, amelyek származási helyére utalnak. Indiában és Nyugat-Ázsiában őshonos ez a növényke, amelynek magját és magburkát leggyakrabban gyógyászati célokra használják. Egyébként valóban, ha beütjük a Google-ba, hogy útifűmaghéj, szinte az összes találat arra vonatkozik, hogy micsoda jó hatással van az egészségünkre. Nos, én ezt nem is vitatom, viszont ezen felül még szuper jó sűrítő, vízmegkötő képessége is van, így előszeretettel használom kenyérsütéshez is, hisz jó állagot lehet vele elérni. Ezt semmiképp sem javaslom elhagyni a receptből, mert enélkül biztos, hogy nem lesz ugyanolyan jó.
Tárolhatóság
Bélelt kenyérzsákban a konyhapulton tárolom a kenyereinket, nem teszem hűtőbe sosem. Legtovább szerintem 4 vagy 5 naposan ettük ezt a kenyeret, na, akkor már egy kicsit keményebb, szárazabb lett, de ennyi nap után bármelyik pékáru elveszti frissességét. Fagyasztani viszont időnként szoktam, teljesen jól viseli, felengedés után ugyanolyan, mint fagyasztás előtt.
Sütés
Én végig fedővel sütöm, de természetesen fedő nélkül is megsül. Ha anélkül sütjük, akkor érdemes egy kis vizet a sütő aljába tenni, hogy gőz keletkezzen (gőzőlős sütőnél a gőz funkciót kell ilyenkor bekapcsolni), kevésbé szárad ki sütés közben a kenyér.
Tipp: A zabpehelyliszt, útifűmaghéj, őrölt lenmag, chiamag elég jól veszi a vizet, így ha ezeket kihagyjuk vagy helyettesítjük, akkor elég lehet kevesebb víz is. (Az útifűmaghéjat ne hagyjuk el, ha nem muszáj!)
Kezdődhet a kenyérsütés? 🙂
Hozzávalók 1 kenyérhez:
- 150 g zabpehelyliszt
- 150 g barna rizsliszt
- 150 g kölesliszt
- 2 ek útifűmaghéj
- 2 ek őrölt lenmag
- 2 ek (pirított) szezámmag (enyém most fekete, de jó a másik is és nem muszáj megpirítani)
- 2 ek chiamag
- 2 ek napraforgómag
- só ízlés szerint
- 1 kocka élesztő (50 g-os vagy 42 g-os is jó)
- 500 ml víz (vagy kevesebb, lásd tipp-nél fent!)
Elkészítés:
- Melegítsük elő a sütőt egy fedeles sütőtállal együtt 260 °C-ra alsó-felsó fokozaton.
- Az élesztőt futtassuk fel egy kevés cukorral 100-150 ml langyos vízben.
- A liszteket, magokat, sót tegyük egy keverőtálba és keverjük jól össze.
- Öntsük hozzá a felfuttatott élesztőt, majd a maradék vizet.
- Keverjük jól össze (akár kanállal kézzel, vagy géppel is jó, kinek hogy)
- Egy másik keverőtálat béleljünk ki sütőpapírral, tegyük át a tésztát és kelesszük meg nagyjából a duplájára (ha meleg helyre tesszük, hamarabb megkel)
- Ha megkelt a tészta és a sütő is előmelegedett, tegyük a forró sütőtálba a kenyértésztát, tegyük rá a tál tetejét, toljuk vissza a sütőbe és vegyük le a hőfokot 240 °C-ra.
- Süssük 30 percig ezen a hőfokon, majd 30 perc után vegyük le a hőfokot 220 °C-ra és süssük további 20 percig. (Nem muszáj levenni a hőfokot, csak ha azt látjuk, hogy nagyon barnul a teteje. Én sokszor sütöm 240 fokon végig.)
- Ha megsült, vegyük ki a sütőtálból, a papírból is és rácson hagyjuk kihűlni. Tetejét lefújhatjuk egy kis vízzel közvetlenül, hogy kivettük a sütőből, hogy ropogós maradjon a héja, de nem szükséges.